Szigorított védekezés

Alkalmazandó rendelkezések - különös tekintettel az "ajánlott" otthoni munkavégzés munkajogi megítélésére

Mint az bizonyára minden gazdasági szereplő előtt ismert, a járványügyi védekezés sikeressége érdekében további szigorított védekezési időszak került elrendelésre. Bár ezen időszak átmeneti, mindenképpen érdemes az újonnan bevezetett rendelkezéseket áttekinteni, hiszen azok jelentősen befolyásolják mind a gazdasági szereplők, mind pedig a magánszemélyek mindennapjait. Kiemelten felhívjuk a figyelmet a jelen hírlevelünkben foglaltak szerint arra, hogy bár a szigorított szabályok továbbra sem teszik kötelezővé az otthoni munkavégzés biztosítását, mégis a jogszabályi rendelkezések alapján a munkáltatókat terhelő felelősség kiterjesztésre kerül.

Szigorított védekezés
2021. márc. 12.

Előzetesen rögzítjük azonban, hogy a kijárási korlátozásra vonatkozó rendelkezések nem változtak, így este 8 és reggel 5 óra között kizárólag a korábban kiállított munkáltatói igazolásokkal lehet jogszerűen munkát végezni, valamint a munkavégzés érdekében közlekedni.

A sajtóhírek alapján az is ismert, hogy bizonyos kivételi köröktől eltekintve mind az üzletekben történő tartózkodás, mind pedig a személyes megjelenést igénylő szolgáltatás céljára szolgáló helyiségek, illetve helyszínek nyitva tartása tilos. Ezen tilalom megszegése esetén jelentős (100.000,- és 1.000.000,- közötti) pénzbírság, valamint a helyiség, terület, intézmény (egy naptól egy évig terjedő) bezárása lehet a jogkövetkezmény. A jogkövetkezmény alkalmazásával egyidejűleg természetesen az érintett magánszemélyek (vásárlók, ügyfelek) szabálysértési eljárás alá vonása is megtörténik, melynek elsődleges jogkövetkezménye a pénzbírság kiszabása lehet.

Kiemeljük továbbá azt is, hogy az egyes igényérvényesítési eljárások – bizonyos kivételektől eltekintve –továbbra is lefolytatásra kerülnek, kizárólag néhány technikai jellegű módosításra került sor. Azaz a felmerülő követelések érvényesítésére továbbra is sor kerülhet, így nem szakadnak meg a peres, valamint az egyéb, például a felszámolási, fizetési meghagyásos, illetve végrehajtási eljárások sem.

Visszatérve azonban a munkaviszonyt érintő szigorított rendelkezésekre, megállapíthatjuk, hogy a jogalkotó alapvető szándéka az, hogy lehetőség szerint minden munkavállaló az otthonából végezhesse munkáját. Ezen törekvés indoka egyrészről nyilvánvalóan a járvány közösségben történő terjedésének megfékezése, másrészről pedig az oktatási intézmények bezárásával létrejött helyzet enyhítése, így a gyermekes munkavállalók helyzetének megsegítése lehet.

Bár a közigazgatás tekintetében a jogszabály kimondja, hogy kizárólag azok számára rendelhető el munkahelyen történő munkavégzés, akiknek esetében ez feltétlenül szükséges, a gazdasági szereplőket a Kormány kizárólag „felkérte”, hogy „törekedjenek” az otthoni munkavégzés jogintézményének alkalmazására. Mindez alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a jogszabály nem teszi kötelezővé az otthoni munkavégzés biztosítását.

A fentiek jogi megítélése azonban ennél jelentősen árnyaltabb, hiszen bár ténylegesen nem kötelező a munkáltatónak elrendelnie az otthoni munkavégzést, azonban az kétségen kívüli kötelessége, hogy biztosítsa az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzés követelményeit.

Az újonnan megfogalmazott rendelkezés pontos tartalmának meghatározása még további értelmezésre vár, azonban megítélésünk szerint ezen rendelkezés bizonyos munkavégzési feltételek mellett fokozottabb kötelezettséget ró a munkáltató terhére. Így bár a jogszabály kizárólag „felkérést” tartalmaz, mégis egyfajta iránymutatásnak tekinthető, ezért minden esetben egyedi vizsgálatra van szükség a munkakör jellegére és a munkafeltételekre tekintettel, hogy mennyiben indokolt az otthoni munkavégzés elrendelése, illetve, és főként, ennek esetleges elmaradása. Másként kifejezve, mennyiben volt legitim az az ok, amely miatt a munkáltató úgy döntött, hogy mégsem rendeli el az otthoni munkavégzést.

A munkáltató oldalán felmerült ezen új kötelezettség teljesítése várhatóan kártérítési vonatkozásban fog felmerülni, hiszen egy esetleges COVID-19 megbetegedés, valamint abból eredő károk munkáltatóval szembeni érvényesítése esetén a munkáltatót terhelő többletkötelezettségek biztosítását is vizsgálni kell.

Összefoglalva a fentieket a jelenlegi, szigorúbb szabályozás bár alapvetően otthoni foglalkoztatási kötelezettséget nem ró a gazdasági szereplőkre, azonban egy esetleges megbetegedés eredményeként támasztott kártérítési igény esetén jóval nehezebb helyzetbe hozza azon munkáltatókat, akik bár alapvetően a lehetőségek szerint tudnák biztosítani a munkavállalók számára az otthoni munkavégzés lehetőségét, azt mégsem teszik meg.

Amennyiben a fentiekben rögzítettekkel kapcsolatban, illetve egyéb munkajogi vonatkozású kérdése merül fel, kérjük, forduljon bizalommal a Germus és Társai Ügyvédi Irodához a lenti űrlap kitöltésével!

A fentiekben rögzített információ kizárólag tájékoztató jellegű és nem tekinthető a Germus és Társai Ügyvédi Iroda vagy annak bármely ügyvédje, ügyvédjelöltje által nyújtott jogi tanácsadásnak.

Dr. Kékuti Ákos

Kapcsolatfelvétel

Akos-kapcsolat
Dr. Kovács-Vitek Brigitta

Kapcsolatfelvétel

Brigi-kapcsolat

További bejegyzéseink a kategóriában

Írjon nekünk!

lablec-kapcsolat
chevron-downmenu-circlecross-circle