A munkavállalók oltásra kötelezésének új szabályai

Hullámok hátán...

Bár mindenki várta a negyedik koronavírus hullám miatti új jogalkotói intézkedéseket, mégis sokakat váratlanul érintett az a gyorsaság, és az eddigi szabályozáshoz képesti radikális váltás, ami a munkavállalók oltásának előírására vonatkozik. Nincs olyan cég Magyarországon, amelyet ez nem érinthet, így kulcsfontosságú, hogy megértsük az új szabályozás tartalmát, és azt is, hogy hol maradtak még megválaszolatlan kérdések.

2021. október 28. napján jelent meg a Magyar Közlönyben a munkahelyek koronavírus elleni védelméről szóló 598/2021. (X. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet), amelynek értelmében a cégek jogosulttá váltak a munkavégzés feltételeként előírni a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltás (a továbbiakban: védőoltás) felvételét, ha ezt szükségesnek látják a dolgozók biztonsága érdekében.

A Rendelet főbb sarokpontjai az alábbiak.

1. Hogyan és mikortól lehet elrendelni a védőoltás felvételét? Kiket lehet védőoltásra kötelezni?

Mivel a Rendelet 2021. november 1. napján lép hatályba, a vállalkozások ezt követően jogosultak a munkavégzés feltételeként megállapítani és előírni a védőoltás meglétét, azaz akár már november 1. napján is dönthet így a munkáltató.

A védőoltás felvételére történő felhívást a munkáltató mind papír alapon, mind pedig emailben is eljuttathatja a munkavállalói felé, azonban fontos, hogy a felhívással egyidejűleg tájékoztatni is kell a munkavállalókat a védőoltás felvételének határidejéről, valamint a védőoltás felvételének elutasításának jogkövetkezményeiről.

2. Mennyi időt kell biztosítani minimum azoknak a munkavállalóknak, akik még nem oltatták be magukat?

45 nap.

3. Joga vagy kötelezettsége a munkáltatónak a védőoltás felvételét előírni?

A Rendeletben meghatározott, munkáltató részére biztosított jog nem jelent automatikusan kötelezést is, így tehát a munkáltató dönthet úgy is akár, hogy a munkavállalói vonatkozásában eltekint attól, hogy a munkavégzés feltételeként határozza meg a védőoltás felvételét. A munkáltatónak a védőoltás elrendelését megelőzően mindenképpen mérlegelnie kell a munkahely és a munkakör sajátosságait.

Ennek a mérlegelésnek a tartalma azonban nincsen meghatározva, és minden munkavégzési helynél, illetve munkakörnél eltérő lehet, ez feltétlenül eseti döntéseket igényel a munkáltatótól.

4. Van-e olyan munkavállalói csoport, akit nem lehet a Rendelet alapján védőoltás felvételére kötelezni?

Természetesen, így azon munkavállaló, akinek egészségügyi indokból ellenjavallt a védőoltás felvétele, és ezt a Rendeletben meghatározott orvosi szakvéleménnyel alá is tudja támasztani, úgy abban az esetben nem kötelezhető a védőoltás felvételére.

5. Mi lehet a következménye, ha nem oltatja be magát a munkavállaló a munkáltatói kötelezés ellenére?

Amennyiben a munkáltatói kötelezés ellenére nem veszi fel a védőoltást a munkavállaló (pedig egészségügyi indokból nem ellenjavallt), a munkáltató fizetés nélküli szabadságot rendelhet el a munkavállalóval szemben és a Rendeletben meghatározott esetekben akár azonnali hatállyal meg is szüntetheti a munkavállaló munkaviszonyát.

6. Kell-e adatvédelmi tájékoztatást biztosítani a munkavállalóknak a védőoltáshoz kapcsolódó adatok kezeléséről?

Igen. Az adatvédelmi rendelet (közismert nevén GDPR) rendelkezései alapján ebben az esetben is kötelező a tájékoztató, az, hogy a Rendelet biztosítja az adatkezelés lehetőségét, attól még a tájékoztatás megadása szükséges.

Feltehető, hogy a kérdésben a NAIH is fog majd állásfoglalást kiadni.

7. Védettségi igazolvánnyal rendelkező munkavállalók is kötelezhetőek a védőoltásra?

A jogszabály szövege alapján csak abban az esetben mentesülhetnek a védőoltás felvétele alól a munkavállalók, ha orvosi szakvéleménnyel alá tudják támasztani az ellenjavallatot. Önmagában az a tény, hogy valaki határozott lejáratú védettségi igazolvánnyal rendelkezik (mert igazoltan átesett a fertőzésen), az még nem akadálya annak, hogy a munkáltató védőoltásra kötelezhesse.

8. Van-e jogorvoslati lehetősége a munkavállalónak a munkáltatói döntéssel szemben?

Nincsen. Az ugyanakkor várható, hogy a jogszabály, illetve annak alkalmazása végső soron az Alkotmánybíróság elé kerülhet.

 

Bővebb jogi tanácsadásért a lenti űrlapon bármikor felveheti velünk a kapcsolatot, forduljon hozzánk bizalommal, örömmel állunk rendelkezésére.

A fentiekben rögzített információ kizárólag tájékoztató jellegű és nem tekinthető a Germus és Társai Ügyvédi Iroda vagy annak bármely ügyvédje, ügyvédjelöltje által nyújtott jogi tanácsadásnak.

Dr. Kékuti Ákos

Kapcsolatfelvétel

Akos-kapcsolat
Dr. Kovács-Vitek Brigitta

Kapcsolatfelvétel

Brigi-kapcsolat

További bejegyzéseink a kategóriában

Írjon nekünk!

lablec-kapcsolat
chevron-downmenu-circlecross-circle