Munkajogi hírlevél 2019/1

Munkajogi hírlevél 2019/1

Munkaidő-szervezéssel kapcsolatos változásokra vonatkozóan

Irodánk számára kiemelt jelentőséggel bír, hogy Ügyfeleink megfelelő tájékoztatást kapjanak és ezáltal naprakész információkkal rendelkezzenek az őket érintő jogszabályok változásairól. Figyelembe véve azt, hogy a munka törvénykönyve kapcsán Ügyfeleink mindennapi működését érintő változtatások kerültek elfogadásra, az alábbiakban foglaljuk össze a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) közelmúltban elfogadott és kihirdetett módosítását.

A vonatkozó törvényjavaslat indoklása szerint az utóbbi években megmutatkozó gazdasági fellendülés, a pozitív gazdasági folyamatok és a folyamatosan változó munkaerő-piaci igények szerint olyan gyakorlat kialakítására van szükség, mely mind a munkáltatók, mind a munkavállalók számára rugalmasabb megoldást biztosít (i) mind a munkaidő meghatározása (így a munkaidőkeret alkalmazása), (ii) mind pedig annak beosztása (így a rendkívüli munkaidő) tekintetében.

(i) munkaidőkeret alkalmazására vonatkozó rendelkezések

Az Mt. rendelkezései alapján a munkáltató a munkaidőt munkaidő-keretben is meghatározhatja, melynek kezdő és befejező időpontját írásban kell meghatározni, valamint kell közzétenni. A korábbi rendelkezésekkel összhangban alapesetben a munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét lehet, míg néhány speciális esetben (megszakítás nélküli, több műszakos, idény jellegű, készenléti jellegű munkakörben) ezen időszak legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét lehet.

A korábban alkalmazott rendelkezésektől eltérően azonban 2019. január 1. napjától kollektív szerződés rendelkezése szerint a korábbi tizenkét hónap vagy ötvenkét hét maximális időszak helyett már lehetőség van harminchat hónapos munkaidőkeret meghatározására is. Az újonnan alkalmazandó rendelkezések szerint tehát, amennyiben ezt objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, kollektív szerződés rendelkezése szerint három éves (harminchat hónapos) munkaidőkeret kerülhet meghatározásra.

A jelen jogszabályi rendelkezések mind a munkáltatók, mind a munkavállalók szempontjából előnyösnek tekinthetőek. A munkáltatók részére minél hosszabb az adott munkaidőkeret, annál nagyobb szabadságot biztosít a munkaidő beosztására vonatkozóan, míg a munkavállalók szintén előnyt szerezhetnek, hiszen nem csak a napok, de a hetek és a hónapok is egyenlőtlenül oszthatóak be, így a munkavállalók esetleges kéréseit is jobban figyelembe tudják venni a munkáltatók.

(ii) rendkívüli munkaidőre, túlmunkára vonatkozó rendelkezések

A törvénymódosítás alapján alapvetően megváltoztak a rendkívüli munkaidőre vonatkozó rendelkezések. Habár a korábbiakkal összhangban a munkáltató kizárólag naptári évenként kétszázötven (kollektív szerződés rendelkezései szerint háromszáz) óra rendkívüli munkaidőt rendelhet el, a módosítások alapján az Mt. bevezeti az ún. „önként vállalt túlmunka” fogalmát. A túlmunka ezen formája lehetővé teszi a munkáltató számára, hogy – a munkáltató és a munkavállaló külön megállapodása alapján – naptári évenként további százötven (kollektív szerződés esetén száz) óra rendkívüli munkaidőt rendeljen el a munkavállaló részére.

A kérdéses módosítás nem csak a munkáltatók számára előnyös, hiszen további százötven (száz) órára tudják a munkavállalók kapacitását hasznosítani, hanem a munkavállalóknak is lehetőségük van önkéntesen több munkaidőt vállalni, ezáltal magasabb fizetéshez jutni. A megállapodások kapcsán megjegyezzük azonban, hogy a munkáltató köteles a kérdéses megállapodásokat, valamint az azok alapján végzett túlmunkát külön nyilvántartani, valamint azt, hogy a munkavállaló jogosult a kérdéses megállapodást az adott naptári év végére felmondani azzal, hogy erre tekintettel a munkáltató nem jogosult a munkaviszonyt megszüntetni.

A fentiekben kiemeltük a munka törvénykönyvének legjelentősebb módosításait, melyek alapján a munkáltatók számára várhatóan a termelés tervezhetővé és kiszámíthatóvá válik, míg a további kapacitással rendelkező munkavállalók számára biztosított a túlmunka, így a többletkereset lehetőség – természetesen a munkavállalók védelme mellett. Megjegyezzük azonban, hogy habár a módosító rendelkezések 2019. január 1. napjával léptek hatályba, azok alapvetően az új munkaidő-beosztásokra alkalmazandóak.

Amennyiben a fenti hírlevélben foglaltakkal kapcsolatban, illetve egyéb munkajoggal kapcsolatos kérdése merül fel, kérjük, hogy forduljon bizalommal a Germus és Társai Ügyvédi Irodához, mely kiterjedt szakismeretekkel, elméleti és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik a munkajog területén, és képes gyakorlat-, és ügyfélorientált megoldások kidolgozására.

A fentiekben rögzített információ kizárólag tájékoztató jellegű és nem tekinthető a Germus és Társai Ügyvédi Iroda vagy annak bármely ügyvédje, ügyvédjelöltje által nyújtott jogi tanácsadásnak.

Az alábbi e-mail címen bármikor felveheti velünk a kapcsolatot, készséggel állunk rendelkezésére: office@germus.hu