Szerzők: Dr. Kékuti Ákos, Dr. Kovács-Vitek Brigitta
Magyarország Kormánya kormányrendelet keretében módosította a távmunkavégzés szabályait. Bár a kormányrendeletben meghatározottak alapvetően a veszélyhelyzet fennállása alatt alkalmazandóak, mégis az előzményekre, így a home office jogszabályi meghatározásának tavalyi évben történő elmaradására tekintettel, joggal merült fel a jogértelmezők körében az a feltételezés, hogy a jelen rendelkezések – legalábbis azok jelentős része – a veszélyhelyzeten kívül is véglegesítésre kerülhetnek.
Az újonnan hatályba lépő jogszabály több szempontból is jelentős változást hoz, így nem kizárólag a munkavédelmi és adózási kérdések pontosítását tartalmazza, hanem magának a távmunkavégzés fogalmának, annak alapvető feltételeinek módosítására is sor került.
A módosítás elsődleges jelentősége abban mutatkozik meg, hogy nem csak magát a távmunkavégzés fogalmát módosítja, de ezzel egyidejűleg további olyan rendelkezések is meghatározásra kerülnek, melyek a távmunkavégzés intézményes kereteit határozzák meg.
A teljesség igénye nélkül a módosítások alapján egyrészről már nem kizárólag azok a számítástechnikai eszközzel végzett tevékenységek tartoznak e körbe, melyeknek eredményét elektronikusan továbbítják, hanem a fogalom kiterjesztésére is sor kerül.
Másrészről pedig kiemelt jelentőségű az a módosítás, hogy a „rendszeresség”, mint fogalmi elem törlésre kerül, és ehelyett a jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy távmunkavégzés keretében – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló tárgyévben legfeljebb a munkanapok egyharmada esetén végezhet a munkáltató telephelyén munkát.
Ezen felül a módosítás rendelkezéseket tartalmaz például az ellenőrzési jog gyakorlása, valamint a munkavállalók munkaidejének meghatározása kapcsán is.
Munkavédelmi szempontból a munkáltatók számára további, új kötelezettségek kerülnek meghatározásra, így például előírásra került, hogy a munkáltató rendszeresen köteles meggyőződni a munkavégzési körülmények megfelelőségéről, valamint a munkavállalók együttműködéséről. Mind ezen kötelezettségek, mind pedig a további rendelkezések egy esetleges későbbi kárfelelősség megállapítása során kiemelt jelentőséggel bírhatnak, hiszen a munkáltató számára előírt kötelezettségek teljesítése jelentős mértékben befolyásolja egy kárigény megítélését.
A módosítás azonban egyidejűleg bizonyos enyhítéseket is tartalmaz a munkáltatók szempontjából, hiszen meghatározott feltételek mellett a munkáltató jogosulttá válik a számítástechnikai eszközök alkalmazásával is ellenőrizni a munkavédelmi rendelkezések megtartását.
Összefoglalva a fentieket, bár a jelen módosítás hatálya kizárólag a veszélyhelyzeti időszakra terjed ki, mégis várhatóan az érintett tárgykörre tekintettel a kérdéses rendelkezések, de legalábbis az azok alapján kialakult gyakorlat a veszélyhelyzeti rendelkezések hatályát követően is alkalmazandóak lesznek. Mindez alapján a munkáltatóknál alkalmazott távmunkavégzési gyakorlat felülvizsgálata lehet javasolt figyelembe véve a jelen módosítás körében bevezetett, munkáltatókat terhelő kötelezettségeket és jogosultságokat is.
Amennyiben a fentiekben rögzítettekkel kapcsolatban, illetve egyéb munkajogi vonatkozású kérdése merül fel, kérjük, forduljon bizalommal a Germus és Társai Ügyvédi Irodához a lenti űrlap kitöltésével!
A fentiekben rögzített információ kizárólag tájékoztató jellegű és nem tekinthető a Germus és Társai Ügyvédi Iroda vagy annak bármely ügyvédje, ügyvédjelöltje által nyújtott jogi tanácsadásnak.
Szakterületek: versenyjog és kereskedelmi kommunikáció, adatvédelem és munkajog, gyógyszerjog.
