Home office vagy távmunkavégzés?

A jogalkotó immár hosszú távon is eldöntötte a kérdést

Az elmúlt közel két éves pandémiás helyzetben töltött időszak alatt újra és újra felmerült a home office és a távmunka szabályainak egységesítésére vonatkozó igény, melyet a jogalkotó ez idáig kizárólag átmenetileg, a veszélyhelyzet idejére szabályozott.

Az elmúlt közel két éves pandémiás helyzetben töltött időszak alatt újra és újra felmerült a home office és a távmunka szabályainak egységesítésére vonatkozó igény, melyet a jogalkotó ez idáig kizárólag átmenetileg, a veszélyhelyzet idejére szabályozott.

Figyelemmel azonban arra, hogy ezen időszak alatt a munkáltatók és a munkavállalók megfelelően tudtak alkalmazkodni az eltérő munkavégzési helyen történő munkavégzés kihívásaihoz, valamint ki tudták alakítani az ehhez szükséges rendszereket, valójában nem várható az, hogy a veszélyhelyzet jövőbeli megszűnését követően a felek visszaálljanak a járványidőszakot megelőző munkavégzési formákra. Ezen megváltozott piaci igények alapján azonban a jogalkotónak hosszú távon is módosítania, illetve egységesítenie szükséges a távmunkavégzés szabályait.

Mindez alapján – túlmutatva a veszélyhelyzeti időszakon – módosításra kerültek mind a munka törvénykönyve, mind pedig a munkavédelmi törvény vonatkozó szakaszai. Azaz a jelenleg rendelkezésre álló információk szerint – tekintettel arra, hogy a jelenlegi veszélyhelyzeti, valamint az új Mt. módosítás szerinti rendelkezések alapvetően hasonló struktúrára épülnek – véglegesítésre kerültek a home office, illetve a távmunka szabályai.

Másként fogalmazva, a járványidőszak kezdete óta először ad lehetőséget a jogszabályi környezet arra, hogy a távmunkavégzés tekintetében tartós belső szabályozási rendszerek kerüljenek kialakításra a munkáltatóknál. Azaz a vonatkozó belső szabályzatok felülvizsgálatát követően lehetséges a távmunkavégzés olyan módon történő szabályozása, mely megfelel mind a veszélyhelyzeti, mind pedig az annak megszűnését követően alkalmazandó munkajogi szabályoknak.

Az alábbiakban – a teljesség igénye nélkül – kiemeljük ezen új, egységes szabályozási rendszer néhány jellemzőjét, azonban rögzítjük, hogy az alábbiakban röviden ismertetetteken túl további munkajogi (munkarend, munkaeszközök, ellenőrzés), munkavédelmi (munkáltatói felelősség), valamint adózási (költségátalány) kérdésekre vonatkozóan is tartalmaz a módosítás rendelkezéseket.

1. A járványidőszakot megelőzően a két kérdéses jogintézmény között jelentős különbség állt fenn, hiszen a távmunka jogszabályban meghatározott fogalma behatárolta az ezzel érintett munkavégzési formákat, és lényegében minden más munkavégzés, amely nem a munkáltató által biztosított helyen történt, home office munkavégzésnek minősült.

2021. nyarán a távmunka fogalma átalakításra került, ezáltal közelítve a két fogalom közötti eltéréseket. Figyelemmel azonban arra, hogy a munka törvénykönyve nem került módosításra, hosszú távon ezen szabályok alkalmazása nem volt tisztázott.

A mostani Mt. módosítás azonban ezzel egyezően a továbbiakban sem a rendszeresség, sem a számítástechnikai eszközre vonatkozóan nem tartalmaz előírásokat, így ezen feltételek a jövőben nem állnak fenn a jogviszony távmunkaként történő minősítése során.

2. Az augusztusi átmeneti szabályokkal egyezően megmarad az időkorlátra vonatkozó előírás. Azaz az eltérő helyen történő munkavégzés tárgyévente továbbra is a munkaidő legfeljebb egyharmadát teheti ki.

Egyidejűleg megmarad azonban az eltérési lehetőség is, így a felek megállapodása alapján ettől eltérő arányú otthoni munkavégzés esetén is a távmunka szabályainak alkalmazása rendelhető el.

3. Abban sincs változás, hogy a munkáltatónak és a munkavállalónak írásban kell megállapodniuk a távmunkavégzés szerinti foglalkoztatásban.

Számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén a konkrét munkavégzési helyet pedig a munkavállalók a munkáltató munkavédelmi tájékoztatása alapján maguk választhatják meg. E körben azonban kiemeljük a munkáltatók oldalán felmerülő egyik jelentős kockázati kérdést, hiszen abban az esetben, ha a munkavállaló – akár saját döntése alapján – tartósan külföldről végzi a munkáját, eltérő munkajogi, adózási, illetve társadalombiztosítási szabályok alkalmazása is szükséges lehet, így a munkavégzési hely esetleges korlátozását mindenképpen érdemes a felek megállapodásában rögzíteni.

 

Összefoglalóan értékelve a módosításokat alapvetően megállapítható, hogy bár a kérdéses rendelkezések hatályba lépésére a veszélyhelyzet megszűnését követően kerül sor, tekintettel a távmunkavégzés szabályainak előzetes egységesítésére, lehetővé vált a munkáltatók számára, hogy egységes, tartós belső szabályozási rendszereket alakítsanak ki.

 

Amennyiben a fentiekben rögzítettekkel kapcsolatban, illetve egyéb munkajogi vonatkozású kérdése merül fel, kérjük, forduljon bizalommal a Germus és Társai Ügyvédi Irodához. Vegye fel velünk a kapcsolatot a lenti űrlapon!

A fentiekben rögzített információ kizárólag tájékoztató jellegű és nem tekinthető a Germus és Társai Ügyvédi Iroda vagy annak bármely ügyvédje, ügyvédjelöltje által nyújtott jogi tanácsadásnak.

Dr. Kékuti Ákos

Kapcsolatfelvétel

Akos-kapcsolat
Dr. Kovács-Vitek Brigitta

Kapcsolatfelvétel

Brigi-kapcsolat

További bejegyzéseink a kategóriában

Írjon nekünk!

lablec-kapcsolat
chevron-downmenu-circlecross-circle