Erőfölényben, vagy mégsem?

Fontos új döntés a Versenyhivataltól

2022. május 28-val lesznek alkalmazandóak az Európai Unió új fogyasztóvédelmi csomagjának (New Deal for Consumers) egyes rendelkezései, így különösen a 2019/2161/EU Irányelv, amelyet gyűjteményes és átfogó jellege – és nem a népszerű kabaréslágerben is megénekelt jármű – miatt Omnibusz-irányelvnek is neveznek.

Hogyan kerül meghatározásra a releváns piac gyógyszerek esetén?

A GVH versenyfelügyeleti eljárása során elsőként a releváns piac definiálásából szükségszerű kiindulni. Az érintett piac meghatározása szempontjából előkérdés, hogy a Sanofi teljes portfóliója, illetve egyes termékei helyettesíthetőek-e más termékekkel, vagy termékportfóliókkal. Ennek kapcsán megállapítható, hogy azon gyógyszerek esetében, amelyek szabadalmi oltalmi ideje lejárt, jellemzően helyettesíthetőek más termékekkel. A Sanofi portfóliójának jelentős többségét az ilyen, helyettesíthető termékek alkotják.

Továbbá az érintett piac földrajzi meghatározásának szempontjából pedig legtágabban a gyógyszerek magyarországi forgalmazási piacaként határozható meg, azonban a magatartásból kiindulva nem volt kizárható egy ennél szűkebb piacmeghatározás – egyes gyógyszerek magyarországi forgalmazásának piaca – sem.

Ebben a körben a GVH – összhangban az európai joggyakorlattal – a terápiás helyettesíthetőséget vette alapul, általában az ATC 3, de egyes gyógyszerek esetében az ATC 4 szint figyelembe vételével.

Hogyan kerül meghatározásra az erőfölényes helyzet?

A Versenytörvény meghatározása szerint az a vállalkozás van egy piacon erőfölényes helyzetben, amely saját üzleti magatartását a többi piaci szereplőtől függetlenül alakíthatja ki. – ezen belül vizsgálja a Versenyhivatal az egyes speciális piaci jellemzőket.

Az érintett piac szerkezet, a szereplők piaci részesedése alapján megállapítható, hogy egyes tények (így az eljárás alá vont viszonylag magas piaci részesedése egyes gyógyszerek piacain) az eljárás alá vont erőfölényes helyzete mellett, más körülmények (így a nagyszámú helyettesíthető termék piaci jelenléte, különösen az OTC gyógyszerek esetén) ugyanakkor az erőfölényes helyzet fennállta ellen szólnak. Végső soron a GVH ott vélelmezett erőfölényes helyzetet, ahol a Sanofi piaci részesedése a releváns piacon legalább az 50%-ot meghaladta.

Lényeges továbbá a döntés azon megállapítása is, hogy a társadalombiztosítási rendszer, ideértve különösen a befogadás szabályait, és a TB-támogatott termékekre vonatkozó reklámozási tilalmat, jellemzően nem teszi lehetővé a többi piaci szereplőtől független magatartást.

Hogyan lehet visszaélni az erőfölénnyel?

Elvi jelentőségű a GVH azon megállapítása, hogy a versenyhatósági beavatkozásnak elengedhetetlen feltétele a fogyasztó érdekek sérelme. Ugyanis egy piaci szereplő kiszorítása csak akkor versenyellenes, ha ennek eredményeként a hatékony piaci verseny csorbul. Nincs erről szó, ha egy nagykereskedelmi piaci szereplő kiesését követően a fogyasztók sem közvetlen, sem közvetett negatívumokkal nem számolhatnak. A versenyjog nem a piaci szereplők létezését, hanem a hatékony, a fogyasztók számára a lehető leghasznosabban kimenetet produkáló versenyt garantálja. Továbbá a versenyhatósági jogalkalmazási gyakorlata szerint egy gyártó-terjesztő kapcsolatban senkinek nincsen versenyjogi megalapozottsággal joga vagy védett pozíciója ahhoz, hogy egy meghatározott kedvezményes kondíciójú vagy éppen kizárólagos kapcsolatot, mint forgalmazó a maga akarata szerint fenntartson.

Másként kifejezve, a GVH azt állapította meg, hogy a nagykereskedők közötti különbségtétel csak abban az esetben vezethet erőfölénnyel való visszaéléshez, ha ez egyben érzékelhető fogyasztói érdeksérelemhez is vezet.

A GVH specifikusan arra is utalt, hogy a verseny csökkenéséhez vezethet például az RWA („Reduced Wholesale Arrangement”) rendszerre történő átállás, amely hordozhat magában potenciális fogyasztói károkat. Az RWA rendszerre történő teljes átállás, a partnerek számának érdemi csökkentése, feltehetően csak abban az esetben lenne versenyjogi értelemben egyértelműen elfogadható, ha a nagykereskedelmi szereplők kiválasztása objektív, valamennyi üzletféllel szemben azonosan alkalmazott szempontrendszer alapján, versenyeztetés útján történne.

Az eljárás során becsatolt iratok és nyilatkozatok tanúsága szerint a Sanofi a belső szabályzatban rögzített szempontrendszer alapján hoz döntést arról, hogy partneri viszonyt létesít-e a nála jelentkező gyógyszer-nagykereskedőkkel. A szabályzat szerint a Sanofi eltérő eljárást alkalmaz abban az esetben, amikor a nagykereskedő megkeresésében a Gytv. 16. § (5) bekezdésében meghatározott ellátási kötelezettségre hivatkozik, ahhoz képest, amikor a nagykereskedő egyéb okokból kezdeményezi szállítási jogviszony létesítését.

Amennyiben a nagykereskedő a Gytv. 16.§ (5) bekezdésére hivatkozik, a Sanofi kizárólag a Gytv. 16. § (5) bekezdésében, valamint a gyógyszerekkel folytatott nagykereskedelmi és párhuzamos import tevékenységről szóló 53/2004. (VI. 2.) ESzCsM rendelet 9. § (11) – (12) bekezdésében meghatározott szempontok teljesülését vizsgálja úgy, hogy kéri a szempontok teljesülését igazoló dokumentumok és információk rendelkezésre bocsátását. Ha a nagykereskedő igazolni tudja a jogszabályi szempontok teljesülését, a Sanofi tájékoztatja a nagykereskedőt, hogy a Sanofi mely nagykereskedő partnereitől tudja beszerezni a megrendelni kívánt terméket.

Egyéb nagykereskedői megkeresések esetén – amelyek leggyakrabban nagykereskedői partneri státus elnyerésére irányulnak – a Sanofi a megjelölt szabályzat mellékletében csatolt szempontrendszer alapján értékeli a nagykereskedő megkeresését úgy, hogy kéri a szempontok teljesülését igazoló nyilatkozatok és információk rendelkezésére bocsátását, elvégezteti továbbá a nagykereskedő hitelképességi bírálatát a rendelkezésre álló társasági és pénzügyi adatok alapján és pontozza a nagykereskedő szempontrendszerének megfelelően. Ha a nagykereskedő minden szükséges iratot és információt megküld és az értékelés során eléri a [0-50] pontot, akkor a Sanofi szerződéses ajánlatot tesz a nagykereskedőnek.

A döntésben leírtak alapján a tényállás a határozat meghozatalához szükséges mértékben nem volt tisztázható, és további eljárási cselekménytől sem volt várható eredmény, ezért a GVH a versenyfelügyeleti eljárást megszüntette.

Amennyiben a jelen versenyfelügyeleti eljárás tárgyával vagy a GVH alkalmazott joggyakorlatával kapcsolatban kérdése merül fel, forduljon bizalommal a irodánkhoz a lenti űrlapon. Kiterjedt szakismerettel, elméleti és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezünk a versenyjog területén, és képesek vagyunk gyakorlat- és ügyfélorientált megoldások kidolgozására.

Dr. Kékuti Ákos

Kapcsolatfelvétel

Akos-kapcsolat

További bejegyzéseink a kategóriában

Írjon nekünk!

lablec-kapcsolat
chevron-downmenu-circlecross-circle